Telihold Gecsemánéban – I. rész

Eredeti közzététel időpontja: 27. szeptember 2010., hétfő, 8:01 német nyelven itt: www.lezztercountdown.org

Szeretnélek még egyszer meghívni Önt, hogy menjen el velem egy olyan utazásra, amely közel 2000 évet visz vissza az időben a Kr.u. 31-be, arra az évre, amelyet mindannyian ismerünk és megtanultunk szeretni az adventizmusban, mint Krisztus keresztre feszítésének évét. Ez nem pusztán időutazás, hanem egy olyan helyre is elvezet bennünket, amelyet mindannyian az evangéliumokból ismerünk: a Gecsemáné kertjébe, ahol szeretett Urunk Jézus vért izzadt értünk, amikor bűneinket ráterhelték. Miután Jézus este megtartotta tanítványaival az utolsó vacsorát, elindultak ebbe a kertbe. Ezt adventista felfogásunk szerint és szokásos napunk szerint úgy számoltuk, hogy csütörtök este keresztrefeszítés péntek. A zsidó számítás szerint, ahol a nap napnyugtakor kezdődik és nem éjfélkor kezdődik, ez már péntek volt.

Ellen G. White elkezdte a 74. fejezetet, amelynek a címe Gecsemáné csodálatos könyvében A korok vágya, a következő szavakkal:

Tanítványai társaságában a Szabadító lassan elindult a Getszemáne kertjébe. Felhőtlen égről ragyogott a húsvéti hold, széles és teli. A zarándoksátrak városa csendbe zárt.

Amit a legtöbben Jézus Gecsemáné kertjébe érkezésének körülményeinek látszólag költői leírásának tekintünk, az annyi dinamitot tartalmaz, hogy ez a bomba az egész adventizmust felrobbantja. Biztosan elgondolkozol azon, hogy ez hogyan lehetséges.

Nyílt levél

Ennek megértéséhez el kell olvasnunk egy nyílt levelet adventista gyülekezetünk(ek) ellen, amely jelenleg kering az interneten. 6. március 2009-án jelent meg a firkált alatti dokumentumplatform NYITOTT LEVELET CLIFFORD GOLDSTEIN-nek és az egykori zsidó írónak, Clifford Goldsteinnek szól, aki áttért adventizmusra, és aki jól ismert adventista könyveiről, mint pl. Amerika a próféciában; így közvetve minden adventistának szól. A cím:

NYITOTT LEVÉL CLIFFORD GOLDSTEIN-NEK: A KERESZT NEM Kr.u. 31-ben volt.

A bevezetőben már a következő erős szavakat olvashatjuk:

Ha a hetednapi adventista számítások Dániel próféciájáról a 70 hétről, amely a kereszthez vezető húsvétkor, pénteken, niszán 14-én i.sz. 31-ben nem helytálló, akkor . . . a Hetednapi Adventista Egyház alapításának és létezésének teljes előfeltétele lerombolásra került.

Ha Dániel 70. hetének közepe nem ér véget Jézus keresztre feszítésekor Pészach Niszán 14-én, i.sz. 31-ben, akkor a Jeruzsálem újjáépítéséről szóló rendeletet nem Artaxerxes Longimanus adta Ezsdrásnak ie 457-ben. A 2,300 este és reggel sem ér véget i.sz. 1844-ben. A Nap-Év elv hamisnak bizonyult. Nincs „vizsgáló ítélet”. Babilon még nem bukott el, és a 3 angyal üzenetét továbbra is a 3 angyal hirdeti.

Ez elegendő ok lenne az SDA szervezet alapításának megkérdőjelezésére, és annak további fennállásának megszüntetésére. Ez arra kényszerítene bennünket, hogy megkérdőjelezzük, vajon mi más igaz lehet-e még, ha bármi, amit az adventizmus tanít, ha valami olyan nagyon elemi dolgot kaptak, ami annyira rossz!

Ez az egyház, amely azt állítja, hogy prédikálja a 3 angyal üzenetét, és a Truth For Our Time tárháza, egy átlátszó hazugságon alapult volna.

Bebizonyosodott, hogy ennek az egyháznak a prófétája hamis üzenetet tanított, tagadva Isten igaz prófétája címére vonatkozó igényét. A Szentlélek „mutathatott” neki egy ilyen hamis tant? Csak a hamis próféták hirdetnek hamis üzeneteket, és menekülnünk kell előlük.

Ami Ellen G. White óta a művelt adventista tudósok sokaságát illeti, akik támogatták és megerősítették tanait – a hallgatásuk ebben a legalapvetőbb és legfontosabb kérdésben szintén sokat mond hitükről, normáikról és feddhetetlenségükről?

Ez nem azt jelenti, hogy a Hetednapi Adventista Egyház egy elfogadhatatlan, elítélendő hazugságra épült volna?

Akkor ez az egyház nem hazugságot hirdetett volna 1844 óta?

Hazugság, amit soha nem beszélt angyal, sem Jézus, sem a Szentlélek.

Aki túlzásnak tartja ezeket a kijelentéseket, barátra lel bennem. Ennek ellenére azt hittem, hogy ez puszta hiperbola, amikor először olvastam. De aztán jöttek a különböző zsidó naptárak és az ünnepekre vonatkozó bibliai szabályok hosszú tanulmányozása, mivel szembe akartam szállni a holdbéli szombattartókkal, és nyomon kellett követnem a tanulmányaikat, és ezeknek a naptáraknak a megértése visszavezetett a csillagászathoz (nem az asztrológiához, ahogyan egyesek rám akarják nyomni), és egy megdöbbentő következtetésre jutottam: Valójában problémáink vannak az i.sz. 31-vel az adventizmusban.

Jelenlegi ismereteink szerint, valamint a legújabb tudományos és csillagászati ​​bizonyítékok alapján nem ragyoghatott telihold az i.sz. 31-ben a döntő fontosságú getszemáni jelenet felett pénteken, ahogy mi, adventisták hirdetjük. Miért ne? Mert minden húsvétnak teliholdra (vagy másnapra) kell esnie, de ha Kr. u. 31-ben a húsvét márciusban vagy áprilisban volt, akkor a Nissan 14 teliholdja, ha március 27-e volt, keddre esett, és ha április 25-re, akkor szerdára esett, de soha péntekre!

Közvetlenül fentebb azonban azt olvassuk, hogy Ellen G. White kijelentette: „Az Pészah hold , széles és Tele, felhőtlen égből ragyogott."

Írásaiban továbbá többször is egyértelmű utalást találunk arra a tényre, hogy Jézus Krisztus után 31 tavaszán halt meg a kereszten:

31 tavaszán, Krisztus az igazi áldozatot a Golgotán mutatták be. {DA 233.2 XNUMX}

Két másik hasonló nyilatkozat található A nagy küzdelem, és egy-egy A prófécia szelleme, Próféták és királyok és a A hit, amiben élek.

És megerősíti, hogy Jézus pénteken halt meg:

Úgy tűnt, hogy a baj torlódik a bajra. A hét hatodik napján látták Mesterüket meghalni; a következő hét első napján azon kapták magukat, hogy megfosztják testétől, és azzal vádolták őket, hogy ellopták azt a nép megtévesztése érdekében. {DA 794.2 XNUMX}

Megdöbbentem és meghatódtam adventista szívemben. Valóban megtörténhet, hogy talán egy hazugságban hittem az évek során? Lehetséges, hogy Dániel próféciái nem teljesültek be? Vagy nekünk, adventistáknak csak rossz évszámot választottunk – de akkor hogyan lehetne még igaz 1844? Ellen G. White is sokszor megerősítette 22. október 1844-ét! Akkor tényleg hamis próféta volt? Szörnyű! Kibírhatatlan! Ez valóban az adventizmus vége lenne – túlzás nélkül!

De persze, gondoltam... előbb nyugodj meg, olvass figyelmesen, nézz át mindent...

Ezt szeretném most veled együtt csinálni...

A 70 hét

A nyílt levél szerzője folytatja, és elmagyarázza, hogy mi, adventisták hogyan értjük a Dániel 70. fejezete 9 hetes próféciájának beteljesedését. Aki ezt még nem tudja, először tekintse meg az ezzel kapcsolatos alaptanunkat. Ezt nagyon szép módon meg lehet tenni a Kibertér Minisztérium. Minden bibliai és gyönyörűen előkészített.

Aki már ismeri, és csak egy áttekintést szeretne látni, itt van Dániel 70 hetének értelmezésének alapdiagramja:

Ezért a hetvenedik hét közepén pontosan Kr.u. 31 tavaszához és Jézus keresztre feszítéséhez érkezünk. A nyílt levél írójának teljesen igaza van. Mi, adventisták így tanítjuk, és semmi másképpen.

A szerző így folytatja:

SDA teológia állítja, nyilvánvalóan anélkül, hogy a legelemibb eszközhöz, a naptár tényleges ellenőrzéséhez folyamodott volna, hogy Jézust i.sz. 14-én, niszán 31-én, pénteken húsvétkor keresztre feszítették. Ez a doktrína a támaszpont, amelyen nyugszik a 70 hetes prófécia értelmezésének érvényessége, amely számukra abban teljesedik be, hogy a Messiást „a 70. hét közepén elvágják”.

Teljes hitüket a pogány Ptolemaiosz számításaiba helyezve az SDA-k biztosítják magukat arról, hogy a Kr.e. 486-től (amikor Artaxerxes Longimanus, mint mondják, rendeletét adta ki Jeruzsálem újjáépítéséről) 69 és fél év (457 és fél hét) elteltével eljuttatják őket a Kr. u. értelmezése, vízzáró, feddhetetlen, tévedhetetlen, sérthetetlen. Vitathatatlanul meg vannak győződve arról, hogy ez így van, és nem akarják, hogy összekeverjék őket a tényekkel.

Sajnos ennél a tannál bizonyíthatóan az hamis. Soha nem találkoztam semmilyen SDA igazolással a Kereszt dátumára vonatkozóan, valószínűleg azért, mert mindenki meg volt győződve annak pontosságáról, és mindenki úgy ítélte meg, hogy szükségtelen ellenőrizni ezt a fontos részletet.

És sajnos be kell vallanom, hogy volt korábban soha látott vagy hallott a dátum SDA-ellenőrzéséről. Azt is be kell vallanom, hogy én sem kutattam igazán. Az első alkalommal, amikor olvastam a tanításunkkal kapcsolatos kritikát ebben a vonatkozásban, a holdszombat-doktrína követőitől származtak. De erről majd később.

Ha valaki elolvassa a magát profiljában „Jerushah”-nak nevező nyílt levél szerzőjének dokumentumának következő 16 oldalát, akkor a héber naptár meglehetősen részletes bemutatásával szembesül, ahogyan a szerző elképzeli a Jézus korabeli aktuális naptárat. Jerusah semmiképpen nem fedi fel azt a tényt, hogy nagy nézeteltérések és nézeteltérések vannak azzal kapcsolatban, hogy a zsidók pontosan hogyan számították ki ünnepeiket 2000 évvel ezelőtt. A „31. év probléma” valódi megoldása azt is megmutatja, hogy valójában milyen naptárat használtak akkoriban.

Valójában a szerző és sokan mások, akik ugyanígy támadják egyházunkat, meglehetősen egyszerű. Felveszik azokat a holdfázisokat, amelyek ma könnyen megjósolhatók és tudományosan ellenőrizhetőek, és összehasonlítják azokat a jogosult hónapok hétköznapjaival, amelyek a Kr.u. 31-es húsvét jelöltei lettek volna. Nekünk is ezt kellene tennünk – talán még egy fejlettebb programmal is, mint Jerusahban volt. Megengedi, hogy megússzam, mert első pillantásra az eredményei beigazolódnak, és ez biztosan tetszeni fog neki. De nem mi!

Olyan programra van szükségünk, amely csillagászatilag pontosat mond nekünk az akkori Holdról, de először fel kell tennünk magunknak a kérdést: „Miért olyan fontos a Hold?”

A Hold határozza meg a hónap elejét

Amit biztosan tudunk, és ami vitathatatlan, az az a tény, hogy az ókori izraeliták holdhónapokat tartottak, és ennek megfelelően határozták meg ünnepeiket. Ez bibliailag bizonyított, és senki sem tagadhatja. Ahol apró nézeteltéréseket találunk, az abban a kérdésben van, hogy pontosan mikor kezdődött a zsidó hónap: a csillagászati ​​újholdon, vagy az első holdsarlón, az első látható kis sarlón.

Azt viszont egészen biztosan tudjuk, hogy Jeruzsálemben egy dombra külön őrt helyeztek el, akinek az volt a feladata, hogy napnyugtakor (a bibliai napkezdetkor) figyeljen, vajon az újhold után látható lesz-e az első kis félhold. Ha ez a helyzet, akkor ezt az új napot, amely napnyugtakor kezdődött, a hónap első napjának nyilvánították. Ez az első félhold, amelyet ezentúl „FC”-vel fogunk rövidíteni, meghatározta a hónap elejét. Természetesen előfordulhatnak késések, ha például rossz idő volt felhős, vagy túl kedvezőtlenek a fényviszonyok. Szeretném hangsúlyozni – és még visszatérek rá –, hogy ezeket a lehetséges késéseket nem szabad arra használnunk, hogy megmagyarázzuk doktrínánk és a hamarosan látható csillagászati ​​eredmények közötti különbségeket, mert az csak egy újabb csapdába csalna bennünket.

Vannak más csoportok is, akik szeretik a hónap elejét a csillagászati ​​újholddal beállítani. Amikor nem látszik a félhold, az újhold 1-3 napig is eltarthat, így ez a módszer eltéréseket eredményezne annak meghatározásában, hogy az újhold melyik napján indult volna igazán a hónap. Ezért ezt a módszert valószínűleg soha nem használták. Minél tovább jutunk a tanulmányban, annál világosabb lesz, hogy bizonyos harmóniák felfedezésével újra felfedezzük a valódi bibliai naptárat és a hónapok és évek meghatározásának pontos szabályait is.

A holdszombattartók tábora még ma is erősen megosztott, mert vitatkoznak egymással, hogy pontosan mikor legyen a hónap eleje. Mivel minden hónap első napján ünneplik új szombatjukat, amely ezért a hét bármely napjára eshet, és minden hónapban más és más, és ezt a hétköznapot a hónap hátralévő részében szombatként tartják meg, a holdi szombattartók különböző csoportjai különböző napokon tartják a szombatjukat. Mivel tudjuk, hogy mennyire fontos Isten megszentelt napja, a holdszombat-tartók közötti viszályokból megállapíthatjuk, hogy valami nincs rendben.

Valószínűleg kevesen tudják, hogy az arab világban még ma is pontosan az FC holdja szerint határozzák meg a vallási hónapok kezdetét és a rögzített imaidőket, és mivel az iszlám nagyon szigorú, a muszlimoknak pedig utazás közben is be kell tartaniuk a születési helyükre érvényes imaidőket, így az FC holdjainak és imaidőpontjainak meghatározásához a legjobb letölthető programokat biztosítják az interneten. Az egész cikksorozatban egy ilyen programot fogunk használni, mert nagyon szép képeket ad, és sokkal többet megtudhatunk a jövőnkről, mint hogy megoldjuk a Kr.u. 31. év kérdését.

Bárki, aki szeretné ellenőrizni ezeket a tanulmányokat, töltse le a programot Pontos idők ból ből Nemzetközi Csillagászati ​​Központ és ellenőrizze, hogy nem orvosoltam-e az adatokat. Természetesen az adatokat bármilyen más planetáriumi programmal is átszámolhatja. Mindegyik nagyon jó eredményeket ad, amelyek nagyon kevéssé különböznek egymástól. Egy másik program, amely képes nagyon pontos szimulált nézeteket adni a Holdról, ahogyan azt közvetlenül egy jeruzsálemi dombról figyeljük meg bármely adott évben. vöröseltolódás. Több nyelven is elérhető, és a program körülbelül 75 USD-ba kerül, és valószínűleg a legjobb, amit a piacon ezen az áron szerezhet be. Különös hangsúlyt fektettek egy abszolút pontos holdszámítás elvégzésére, hiszen ez matematikailag/csillagászatilag nem ilyen egyszerű, mert a Hold nem egyenletes pályán mozog, hanem valahogy „lebeg”. A hivatalos honlap az www.redshift-live.com. (Nem, nem vagyok ott leányvállalat.)

Sőt, később rá fogunk jönni, hogy a 31-es évszám megoldása szempontjából lényegtelen, hogy a holdat az újhold (melyik?) vagy az FC hold alapján számolták-e ki, mert tudjuk, hogy Ellen G. White teliholdat látott a Gecsemáné kertjében Niszán 14-én. Hamis próféta lenne, ha nem lenne telihold deliberaciója31 pénteken. nagyon szigorúan kezelje Ellen G. White-ot.

A zsidó nap: estétől estig

A zsidó nap napnyugtakor kezdődött és napnyugtáig tartott. A teremtésről szóló beszámolóból ez jól látható a Bibliában:

És monda Isten: Legyen világosság, és lőn világosság. És látta Isten a világosságot, hogy jó, és elválasztotta Isten a világosságot a sötétségtől. És nevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának. És este és reggel volt az első nap. (Genesis 1: 3-5)

Van egy másik vers, amely szintén egyértelmű megerősítést ad:

Legyen ez nektek a pihenés szombatja, és sanyargatjátok lelketeket: a hónap kilencedik napján este, párostól egészen, ünnepeljétek-e a szombatotokat. (23Mózes 32:XNUMX)

Róma itt is zavart okozott, és éjfélre tette át a nap kezdetét. Mindig alaposan át kell gondolnunk, ha római naptári dátumokat használunk, mert a római nap egy része még a régi zsidó napon (éjféltől estig), másik része pedig a következő zsidó napon (este éjfélig) van. Ez elég sok zavart okozhat. Babilon jelentése végül is „zavarodottság”.

Valóban 22. október 1844-én volt Jom Kippur?

Szeretnék egy vitatott példát mutatni, amely szépen szemlélteti, hogyan történik modern módon a hónap eleji számítás. Mivel sok vita folyik az „adventista születésnapunkról”, 22. október 1844-ről, ezen a ponton szeretném ellenőrizni, hogy Ellen G. White-nak, aki gyakran megerősítette ezt a dátumot, igaza van-e, vagy – ahogy sok mellékoldal állítja – „ismét” tévedett. Tehát először meg kell határoznunk, hogy mikor volt látható az első félhold, október 22-e előtt. Ez 1 hetedik zsidó hónapjának, tisri 1844-jének a kezdete lenne. Ezután tisri 10-éig kell számolnunk, hogy megkapjuk az engesztelés napjának (Jom Kippur) dátumát 1844 hetedik napján, mert az engesztelés napja mindig a hetedik napra esik. zsidó hónap.

Ha először használja az „Accurate Times” programot, először meg kell adnia „Jeruzsálem” helyét, mert minden számítás a régi templom helyén alapul abban a városban, ahol Jézus prédikált, és amely kapuin kívül keresztre feszítették. Ebben az arab programban a hely alapértelmezés szerint nem elérhető (nem meglepő).

Új alapértelmezett hely adható hozzá a „Hely” gombbal. Jeruzsálem koordinátái: 35° 13' kelet (E) és 31° 47' észak (É). Az időzóna +2 keleti és a tengerszint feletti magasság 630 m. A „Refrakció” nem érdekel különösebben (nekem: hőmérséklet: 17°C, légnyomás: 914 mb), és nem érdekelnek minket a „City Settings” sem. Az imaidőszakra 15 km-t hagyhatsz.

Most írjon be egy nevet az új alapértelmezett helynek: „ISRAEL Jerusalem”, majd nyomja meg a „Hozzáadás” gombot. Most készen vagy.

Először nézzük meg az 1844. októberi holdfázisokat. Kattintson a „Holdfázisok” elemre. Mindig használjon „helyi idő” és „topocentrikus” számítást, mert az pontosabb. Most írja be az 1844-et az „év” mezőbe, és kattintson a „Számítás” gombra. Rövid számítási idő után megjelenik egy holdfázis táblázat az 1844-es teljes évre. Az „Újhold” rovatban keresse meg az 22. október 1844. előtti első randevút. Megtalálta? Október 12-e van, 0:41 óra. A vöröseltolódás 1:25 órát ír. A Vöröseltolódásban hiszek, de ez a kis különbség nem releváns kutatásunk szempontjából.

Az csillagászati újhold, amikor még a legkisebb félhold sem volt látható, 12. október 1844-én, nem sokkal a nap kezdete (éjfél) után történt. Most meg kell határoznunk, hogy egy jeruzsálemi dombon lévő megfigyelő melyik napon láthatta napnyugtakor az első kis félholdot. Ez lenne a hónap bibliai kezdete, és ez az este lenne az új hónap első napjának bibliai kezdete. Itt már látszik, hogy egyes testvérek elméletei, akik furcsa tanulmányokat küldenek nekem, miszerint a bibliai napkezdet nem napnyugtakor van, hanem reggel, teljes hülyeség. Pontosan meg kell értenünk, hogyan hajtották végre ezeket a számításokat, különben soha nem fogjuk felfedezni, hogy Isten az Ő bölcsességében mit készített elő a mi időnknek a szertartási törvény árnyékában.

Most elérkezünk az „Accurate Times” program fő feladatához, amelyet kifejezetten erre a kérdésre terveztek: annak meghatározása, hogy mikor volt látható az első félhold. Zárja be a holdfázis számításunkat a „Bezárás” gombbal, majd a főmenüben kattintson a „Crescent Visibility” (félhold láthatósága) lehetőségre. Ebben a sorozatban minden számításunkban római dátumokat fogunk használni, mert megszoktuk, hogy ezekkel gondolkozunk és számolunk. Ezért először az új párbeszédablakban jelöljük meg a „Gregorián dátumot”. Most írja be a 12-t a „nap”, a 10-et a „hónap”-hoz és az 1844-et az „évhez”.

A többi beállítás mindig a következő legyen:

• “New Crescent (este)”
• "Topocentrikus számítások" (de működik a "geocentrikus" számítással is)
• „Számítási idő: naplemente”

Amikor új dátumot adtunk meg, először az „Előnézet” gombra kell kattintanunk. Ezután a program automatikusan kiszámol három lehetséges napot a megadott dátumunkhoz legközelebb eső láthatóságra, majd rákattinthatunk a „Crescent Visibility Map” piros gombra.

A program először 11. október 1844-ét javasolja, majd a „Draw” gombra kattintva megrajzoljuk a láthatósági térképet. Az eredmény így néz ki:

A térképhez tartozó legenda szerint a fehér és piros területek azt jelzik, hogy lehetetlen észrevenni a félholdat. Tehát 11. október 1844-én este teljesen kizárt. A csillagászati ​​újhold még 12-e éjfél előtt sem következett be, tehát ez logikus!

Október 12-e így néz ki:

Van egy piros terület közvetlenül fent: lehetetlen. Fehér terület: dehogy. Egy kék terület, ahol optikai eszközökre lett volna szükség a félhold észleléséhez. Ezeket a kék területeket minden számításból kizárjuk, mivel az ókori izraelitáknak nem volt ilyen eszközük, ezért ezek a területek nem jelenthetik a bibliai hónap kezdetét. Kizárjuk a bíborvörös területeket is, ahol a szabad szemmel való megfigyelés elméletileg lehetséges rendkívül jó időjárási viszonyok mellett, de naplemente közben csak olyan rövid pillanatra, hogy az is lehetetlennek tűnik. Beállítottam a Redshiftet, hogy mindezt szimulálja nekem, és az eredmények hihetetlenül gyönyörűek. Az ember úgy érzi, hogy visszakerült ezekbe az évekbe. A bíborvörös területeken abban a pillanatban, amikor a nap még nem nyugszik le teljesen, csak egy rövid „félhold” villan fel, olyan apró, hogy nem is lehetett érvényes.

Egészen más a helyzet a zöldterületeken. A fenti térképen egy ilyen zöld területet találunk, ezt keressük. Itt a számítások tudományos kritériumai szerint a legvalószínűbb az észlelés. A fenti térképen látható zöld terület azonban ebben az esetben nem fedi le Izraelt és Jeruzsálemet, ami azt jelenti, hogy az FC holdjának megfigyelése október 12-i naplementében nem volt lehetséges.

Térjünk át október 13-ára:

Most megtaláltuk, amit kerestünk! A zöld terület egyértelműen befedi egész Izraelt, így Jeruzsálemet is október 13-án este, naplementekor. Ez mit jelent? Melyik nap most a tisri 1. napja, a hetedik zsidó hónap 1. napja?

Most Tishri 10-éig akarunk számolni. Az egyszerűség kedvéért használhatunk egyet az interneten elérhető számos naptár közül. szeretem használni UleDoc, de még ha egyszerűen hozzáadunk 9 napot az általunk már tisri 14-jeként észlelt október 1-hez, elérkezünk ahhoz a naphoz, amelyen az ókori izraeliták engesztelő napjukat ünnepelték volna 1844-ben.

És Cocker szerint ez lenne: 14 + 9 = 23. 23. október 1844.

Várj egy kicsit! Az adventizmusban még mindig azt tanítjuk, hogy 1844 Jom Kippur napja október 22-ére esett, és hogy a milleriták éppen ezen a napon várták Jézus második eljövetelét. Most hirtelen a 23. lett a 22. helyett? Most minden rossz az adventizmusban?

Nem, nyugodj meg és gondolkozz!

A Milleritáknak és a „Hetedik Hónap Mozgalomnak” természetesen nem volt olyan programja, mint manapság, és nem volt mód arra, hogy megfigyelhessék, mit lehetett volna látni azokon a naplementekor Jeruzsálemben. Az sem volt világos, hogy milyen szempontok alapján kell meghatározni az új hónapot. Anélkül, hogy a részletekbe mélyednénk, kérdezzük meg magát Ellen G. White-ot, aki szemtanúja volt ezeknek az eseményeknek a „nagy csalódás” napján, hogy mi is történt valójában, és mikor várták Jézust:

Az adventisták lélegzetvisszafojtva keltek fel, hogy köszöntsék az eseménydús napot, 22. október 1844-én, kedden az adventisták, akik nem kevesebb, mint ötvenezer és valószínűleg csaknem százezren voltak szétszórva jórészt Észak-Amerika északkeleti részén.

Néhányan olyan kilátópontokat kerestek, ahol bepillanthatnak a tiszta égbe, abban a reményben, hogy először megpillanthatják visszatérő Uruk eljövetelét. Mikor jön el Jézus? Lassan teltek a reggeli órák és eljött a dél, aztán a délután; végül sötétség telepedett a földre. De még október 22-e volt, és éjfélig tart. Végül eljött az az óra, de Jézus nem jött el. A csalódás szinte leírhatatlan volt. {1BIO 53.2–3}

Nagyon pontos számításunk szerint arra a következtetésre jutunk, hogy a milleriták és az egész adventi mozgalom, akik az előző „kis csalódás” után ezt a „legutolsó dátumot” számították az eljövetelre, valójában egy nappal túl korán várták az Úr eljövetelét. De bibliailag pontos számítást végeztek az „eljövetel utolsó lehetséges időpontjáról”, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a zsidó karaiták teszik, meghatározva a zsidó év tavaszi árpatermését.

Ha megnyitjuk a karaiták honlapját www.karaite-korner.org, ezen a tisztán zsidó oldalon, amely általában egyáltalán nem foglalkozik más vallásokkal, meglepő linkeket találunk az adventista vitát folytató oldalakra – egyszer az adventizmus ellenfeleinek oldalára, egyszer pedig az adventista válaszra Pickle Publishing, ami nagyon megalapozott. Ez a megbeszélés azonban nem a pontos napról szól – mint itt –, hanem arról, hogy a hónap helyes volt-e, mert a zsidók már ünnepelték a Jom Kipurt. szeptember 23-án, abban a fontos 1844-es évben.

Mi okozza ezt a pontosan egy hónapos eltérést? A hetedik zsidó hónap az első FC holdtól számított hetedik félhold, ami természetesen attól függött, hogy mikor kezdődött a zsidó év, és mikor határozták meg az első hónapot. Még részletesen kell beszélnünk arról, hogyan határozták meg valójában az első bibliai hónapot, mert sok minden múlik rajta. Egyelőre csak ezt jegyezzük meg: A zsidóknak legalább két csoportja van: a rabbinusok, akik a II. Hillel rabbi naptárának megfelelően határozzák meg az év kezdetét, és a karaiták, akik biblikusabb módon határozzák meg az év kezdetét – így mondják – pusztán az árpatermés alapján. Részletesen kifejtem ezt a két módszert a zsidó év eleje meghatározására, és hamarosan rá fog jönni, hogy... mindkettő hibás!

Sokan azonban minket, adventistákat hibáztatnak, mondván, hogy hibázunk a számításainkban. A legrosszabb az, hogy Ellen G. White-ot vádolják, mert látomásai megerősítették a dátumot, és ha nem lenne helyes, „újra” hamis prófétaként lelepleznék.

Először is meg kell értenünk, hogy a bibliai igazságok és a bibliai ceremoniális törvény ismerete akkoriban még nagyon alacsony volt. A szombatot még nem ismerték fel, és még kevésbé a zsidó nap kezdetét napnyugtakor. Mindez évekkel később derülne ki. Így például Jézus 16 éven keresztül nem tartotta szükségesnek elmagyarázni Ellen G. White-nak, hogy a szombati nap bibliai kezdete nem 18:00, hanem a naplemente pillanatában. Ha azonban Jézus ezt akkoriban nem tartotta fontosnak, az még nem jelenti azt, hogy napjainkban is olyan jelentéktelen lenne számunkra. A tudás egyre gyarapodik, és a zsidó szertartástörvényben, valamint az árnyékistentiszteletekben és lakomákban tett megállapításaim nem lettek volna lehetségesek a napok, hónapok és évek kezdetének valóban bibliai számításának pontos megértése nélkül.

Vizsgáljuk meg Ellen G. White 22. október 1844-én tett kijelentéseit és azt, hogy mit mond pontosan:

Tehát a történelem feljegyzi ezeket a csodás svédországi eseményeket, hogy a későbbi nemzedékek felidézzék, nehogy az adventisták elfelejtsék vagy tagadják Isten hatalmas erejét, amely az 1840-es évek adventi igehirdetésében munkálkodik, és annak jelentőségét. az ítélet, amely a mennyei szentély legszentebb helyén kezdődött 22. október 1844-én. {EGWE 108.5}

Pontosan mikor kezdődött a Jom Kippur nap? 22. október 23-én este, október 1844-án napnyugtakor. Ellen G. White kijelentése teljesen igaz. Az ítélet pontosan 22. október 1844-én este kezdődött! Nem október 23-án kezdődött, mert az körülbelül 6 órát késett volna. Holdkalkulációink pontosan ezt a dátumot igazolják.

Életrajzában ezt olvashatjuk:

Azt is megmutatták neki, hogy itt vannak egy út kezdete, nem pedig a végén, ahogyan azt feltételezték. {1BIO 59.3}

Az ítélet kezdetéről van szó, és ez ismét pontosan október 22-én történt, ahogy számításunk is mutatja: naplemente 22. október 1844-én este október 23-ig.

In Korai írásokA zárt és nyitott ajtóról olvashatunk, az igazi eseményről, amely október 22-én ezen a naplementében történt: Jézus befejezte az istentiszteletet a szentélyben, majd a legszentebb helyen szolgált. Nincs ellentmondás – minden helyes!

Az egyetlen kissé problémás megjegyzés Ellen G. White-tól, amit találtam, az a nagy vita:

A hetedik hónap tizedik napja, az engesztelés nagy napja, a szentély megtisztításának ideje, amely 1844. október huszonkettedikére esett, az Úr eljövetelének idejét tekintették. Ez összhangban volt a már bemutatott bizonyítékokkal, miszerint a 2300 nap ősszel lejár, és a következtetés ellenállhatatlannak tűnt. {GC 399.4}

Meghatározásunk szerint 1844-ben az engesztelés napja nem október 22-ére, hanem 23-ára esett volna; de mindenesetre ezt az engesztelési napot soha nem tartották meg igazán a világon. A karaita honlapján azt olvashatjuk, hogy nem ezen a napon tartották volna meg az engesztelő napjukat. (Később megmutatom, miért gondolják így.) Az viszont igaz, hogy az engesztelés napja kezdődött 22. október 1844-én! Ez pusztán dialektikus kérdés, mert igazából Jom Kippur egy része október 22-re, másik része pedig október 23-ára esett. Ez nem elég Ellen G. White-nak, mint hamis prófétának. Ebből azonban megtanuljuk, mennyire fontos ezeket a kérdéseket jól megérteni, hogy ellenfeleinknek az igazsággal találkozhassunk.

A témával kapcsolatos rövid kirándulásunk végén azt a tanácsot szeretném adni, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk a megfogalmazásban. A megfelelően kiszámított engesztelés napja október 23-ára esett volna, de Jézus határozottan 22. október 1844-én ment be a szentek szentjébe, és a mennyei Nagy Ítélet Napja a Gergely-naptár szerint 22. október 1844-én napnyugtakor kezdődött. Az úttörők az október 12-i újholdat jelölték meg a hónap kezdeteként, és nem az első félholdat, mint ahogy később tévesen azt is gondolták, hogy a szombat 18:00 órakor kezdődik. Jézus azonban ezt mondja nekünk Dániel prófétán keresztül:

De te, ó Dániel, zárd be a szavakat, és pecsételd le a könyvet a vég idejéig: sokan futnak ide-oda, és a tudás gyarapodni fog. (Daniel 12: 4)

A bibliai év

Ebben a sorozatban senki sem tudja megkerülni, hogy a szokatlan zsidó naptárral és a bonyolultnak tűnő lakomákkal kelljen megküzdenie. A Biblia tele van vele, és ennek még nem ismert oka van. Ezért itt van egy kicsit bővebben a zsidó naptári számításokról. Ma már tudjuk, hogy a zsidó hónap az első félholddal (FC) kezdődik, és ez minden hónapban ugyanaz. Most azt szeretnénk megtudni, hogy mikor kezdődik vagy kezdődött a zsidó év.

Először is két elmélet és naptár van. A mi „Jerushánk” csak egyet használt belőlük, ráadásul azt is, amelyik akkor valószínűleg nem volt használatban.

Ahhoz, hogy belevágjunk ebbe a kérdésbe, meg kell értenünk, hogy az ókori Izraelben a tavasz a márciusi napéjegyenlőséggel kezdődött, akárcsak a mi kultúránkban. Tekintettel az elmúlt 2000 év időbeli eltolódásaira, a tavaszi napéjegyenlőség március 23-a körül volt (Július-naptár), míg ma március 20-a körül van. Egyébként minden dátumomat Gergely-féle (Kr. u. 1582 után) és Julianus (Kr. u. 1582 előtti) kifejezéssel fogom megadni. Az általam javasolt programok automatikusan alkalmazzák az átalakítást. Csak azt fontos tudni, hogy a Gergely-naptár bevezetésével a napok sorrendje nem változott, és elsősorban erről van szó, mert szeretnénk tudni, hogy Jézus valóban a 31. év pénteki napján halt-e meg, egy szombatot a sírban töltött és vasárnap reggel támadt fel, ahogyan azt mindig is tanítottuk.

A 4. századra (arról is sok vita van, hogy pontosan mikor, de mindenki egyetért abban, hogy évszázadokkal Krisztus után volt), tudjuk, hogy egy híres Hillel rabbi bevezetett egy naptárt, amely meghatározta az első zsidó hónapot, a „Nissant”, így az az FC holdjával kezdődött. legközelebb a tavaszi napéjegyenlőséghez. Vannak, akik ezt a naptárat „Hillel II”-nek, a korábban létezőt „Hillel I-nek” hívják, de ez persze nem egészen helyes, mert Hillel még meg sem született. Ennek ellenére én is maradnék ennél a nómenklatúránál, mert olyan gyönyörűen egyszerű.

Néhányan most azt feltételezik hogy Hillel rabbi és Hillel II naptára előtt az év eleji zsidó szabályok az első FC hold használata volt. tavaszi napéjegyenlőség után vagy a tavaszi napéjegyenlőséggel együtt esni. Amint látni fogjuk, ennek az elméletnek a hívei nagyon közel kerültek az igazsághoz, de valami még mindig hiányzik.

Tehát két lehetséges naptár van, amely teljes mértékben a tavaszi napéjegyenlőségtől függ (akkor március 23-án, ma március 20-án), és az egyiket bizonyíthatóan évszázadokkal Krisztus után vezették be. Pontosan ezt használja a mi Jerusahunk nyílt levelében... és itt követte el az első nagy hibát, és sokan mások is ezt teszik.

Szóval, szerinted csak a Hillel I naptárat kell használnunk, és minden huncut lesz? Messze attól! De először is foglaljuk össze az év elejére eddig talált lehetőségeket:

Négy módszer

Így már a bibliai hónap és év kezdetére vonatkozó különféle elméletek elemzéséből is látjuk, hogy van némi következetlenség és bizonytalanság. Ha számunkra, utolsó nemzedékként a bibliai ünnepek közé tartozik valami, akkor először is fel kell ismernünk, hogy nem más, mint a Sátán teremtett annyi zűrzavart, és most az a feladatunk, hogy rendet teremtsünk a káoszból.

Eddig négy különböző módszert találtunk arra vonatkozóan, ahogyan a zsidók meghatározhatták az első „Nissan” hónap kezdetét a 31-ben. Ezeket a módszereket sok weboldal felváltva használja, és mindenki azt a módszert alkalmazza, amely jobban alátámasztja a szerző elképzeléseit.

1. Az év eleje (Nissan 1) a csillagászati ​​újholdkor, amely a legközelebb van a tavaszi napéjegyenlőséghez.
2. Az év eleje (Nissan 1) a csillagászati ​​újholdkor, amely a tavaszi napéjegyenlőség után van, vagy arra esik.
3. Az év eleje (Nissan 1) a tavaszi napéjegyenlőséghez legközelebb eső FC holdnál.
4. Az év eleje (Nissan 1) az FC Holdon, amely a tavaszi napéjegyenlőség után van, vagy arra esik.

Jerusah e négy módszer közül csak egyet választott, a Hillel II módszert (3. sz.), és nagyon valószínűtlen, hogy ez a módszer a helyes, mivel tudjuk, hogy Hillel rabbi a tavaszi napéjegyenlőséghez legközelebb eső FC-holddal vezette be a számítást évszázadokkal a Kr.u. 31. év után.

A karaiták

Ezt a zsidócsoportot sem tudjuk megkerülni, ha arra gondolunk, hogy mi lehetett a bibliai évkezdet valódi számítása. Azt állítják – és ez nyilvánvalóan őszinte –, hogy megpróbálják megfordítani a Hillel rabbi által megreformált zsidó naptárt, és visszatérni a Jehova által megkövetelt eredeti bibliai naptár betartásához. Ezért teljesen kizárják a csillagászati ​​újhold használatát, mert megértik, hogy Isten mutatott valamit Mózesnek az éjszakai égbolton, amikor azt mondta neki:

Ez a hónap legyen néktek a hónapok kezdete: ez legyen az év első hónapja. (12Mózes 2:XNUMX)

A hónap szó a "hodesh", és valójában azt jelenti, hogy "újhold". Tehát ha Isten meg akarta tanítani Mózest a hónap elejére, akkor az első félholdra mutatott, mert ha nem lett volna semmi (csillagászati ​​újhold), akkor nem mutathatott volna valamit. Egyetértek ezekkel a karaitákkal, ezért a jövőben félretesszük a csillagászati ​​újholdakat, amelyek néha akár 2-3 napig is tartanak, és más gondokat okoznának a hónap eleje meghatározásánál. Csak az i.sz. 31-es húsvét lehetséges hétköznapjainak számításánál fogjuk továbbra is ezt használni a teljesség kedvéért.

Most szeretném röviden bemutatni, mit gondolnak a karaiták. Nissan 16-án, az első zsidó hónap 16. napján egy bizonyos ünnepi áldozatot kell bemutatni: az elsőgyümölcs-kéve lengetését.

Szólj Izráel fiaihoz, és mondd nékik: Ha bementek arra a földre, amelyet nektek adok, és learatjátok annak termését, akkor vigyetek egy kévét aratásotok zsengéjéből a papnak. És meglendíti a kévét az Úr elõtt, hogy kedves legyen számotokra: a szombat utáni napon a pap meglegyen. (23Mózes 10,11:XNUMX)

A zsidó hagyomány szerint az elsőgyümölcs köteg az első árpából áll, mivel az árpa érik először az összes gabonanövény közül, körülbelül egy hónappal korábban, mint a többi. Sajnos nincs sok más bibliai utalásunk, de logikus következtetés, hogy a tavaszi ünnepre, a húsvét utáni második napra probléma kell, hogy legyen, ha egyszerűen nincs érett árpa, nem igaz? Hogyan „lengessék meg a kévét” a zsidóknak, ha nem találnak egy érett árpaszálat sem?

Ez a látszólagos probléma ahhoz a nagyon helyes feltételezéshez vezetett, hogy az év kezdetét el kell halasztani, ha a 12. hónap végén nem áll rendelkezésre érett árpa (abib). Ebben az esetben meg kellett várniuk a következő FC holdat. De így legalább két héttel a páska ünnepe előtt tudták, hogy a kévet valóban lehet-e lengetni a Nissan 16-on vagy sem. A zsidó kultúrában nincs olyan szökőév, ahol négyévente egy plusznap van, mint tudjuk, hanem van 13. hónap, szökőhónap. És hogy ezt hogyan kell meghatározni, az természetesen ismét hevesen vitatott.

A rabbinikus zsidóknak van egy állandó rendszere, amely 19 évente szökőhónapot szúr be (ami egyébként nagyon érdekes matematikai problémákhoz és az év eleje fokozatos eltolódásához vezet a valós napévhez képest), míg a karaita zsidók szökőhónapjukat az árpa abibjával (ami egyszerűen „érettség”) határozzák meg, ami sokkal érthetőbbé teszi a B-t:

Ez a nap jött ki a hónap Abib. (13Móz 4:XNUMX)

Vegye figyelembe a Abib hónapjaés tartsd meg a páskhát az Úrnak, a te Istenednek, mert a Abib hónapja az Úr, a te Istened kihozott téged Égyiptomból éjjel. (16Móz 1:XNUMX)

De mi a helyzet a napéjegyenlőséggel? Ezt a kérdést a karaiták teljesen figyelmen kívül hagyják. A 12. hónap végén már csak az abibot keresik, és ha megtalálják, a következő félhold egyből a Nissan 1. napját jelzi. Ha nem találják, beiktatnak egy 13. hónapot, és ennek a hónapnak a végén újra keresnek. Az év eleje tehát a karaiták számára csak közvetve függ a naptól, hiszen fényt és meleget ad a növények növekedéséhez. Elhatározásuk inkább mezőgazdasági és kevésbé csillagászati.

Ha most a négy módszerből álló listánkhoz hozzáadjuk az év eleji karaita számítást, akkor máris ötféleképpen lehetett kiszámítani a zsidó év elejét. Látod, mekkora zűrzavar történt?

1. Az év eleje (Nissan 1) a csillagászati ​​újholdkor, amely a legközelebb van a tavaszi napéjegyenlőséghez.
2. Az év eleje (Nissan 1) a csillagászati ​​újholdkor, amely a tavaszi napéjegyenlőség után van, vagy arra esik.
3. Az év eleje (Nissan 1) a tavaszi napéjegyenlőséghez legközelebb eső FC holdnál.
4. Az év eleje (Nissan 1) az FC Holdon, amely a tavaszi napéjegyenlőség után van, vagy arra esik.
5. Az év eleje (Nissan 1) az FC holdnál, ha az abib megtalálható.

Az 1843-as „első csalódás” után az adventista úttörők 1844 nyarán elkezdték tanítani, hogy Jézusnak „legkésőbb 22. október 1844-én” vissza kell jönnie, ha ezt az évet egy szökőhónap előzi meg az abib távolléte miatt. (A 13. hónap természetesen mindig az előző évhez tartozik.) Meglátjuk, teljesen igazuk volt!

Az érdeklődő olvasónak, aki szeretne mélyebben elmélyülni ebben a témában, és további részleteket szeretne tudni, különösen ajánlom a karaiták honlapját www.karaite-korner.org és a nagyon informatív szöveget Pickle Publishing. Itt csak a megoldás megértéséhez fontos tények bemutatására szorítkozom. Nem akarom túl hosszúra nyúlni.

A mi feladatunk lesz tehát kideríteni, hogy ezek közül a módszerek közül melyik a helyes, és ez biztosan nem könnyű feladat, hiszen előttünk még senki sem oldotta meg ezt a problémát. A megoldás elképesztő ténye az lesz, hogy egyik módszer sem lesz teljesen rossz, de nem is teljesen helyes. Az árnysorozat első részében megtaláljuk azt a valódi bibliai módszert, amelyet még Jézus korában használtak, és csak ennek ismeretében volt lehetséges a harmadik rész elképesztő számítása, amely csodálatos módon megerősíti az első rész megállapításait.

A húsvéti ünnep

A Biblia szerint a húsvéti ünnepre Nissan 14-én, az első zsidó hónapban kerül sor. Ezért olyan fontos megtudni, mikor kezdődik a zsidó év. És persze a többi tavaszi és őszi lakoma is ezen múlik. Általában az a hiedelem, hogy az izraeliták csak a félholdat nézték a tavaszi napéjegyenlőség előtt vagy után. or az abib után kutatva, és ha a félhold látható volt napnyugtakor, tudták, hogy ez volt a Nissan hónap első napjának kezdete. Aztán ezt ünnepélyesen kihirdethették Izrael-szerte, és az embereknek csaknem két hete volt, hogy Jeruzsálembe utazzanak, és ott összegyűljenek a húsvéti készülődésre, amely a kovász eltávolításával a házaikból és a húsvéti bárány feláldozásával kezdődött.

Az adventizmusban úgy gondolják, hogy a 14. év nissan 31. napja péntek volt, Nissan 15. napja pedig a kovásztalan kenyér hét napjának első napja, szertartásos pihenőnap (sabbat), amely pontosan a hetedik napi szombatra esett, ezért ebben az évben a cereath havent. „véletlenül” a hetedik napi szombatra esett.

Olvassuk el Isten utasításait a húsvétra:

Az első hónap tizennegyedik napján este van az Úr páskája. Ugyanennek a hónapnak tizenötödik napján pedig a kovásztalan kenyér ünnepe az Úrnak: hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezésetek legyen; semmi szolgai munkát ne végezzetek azon. De áldozzatok tűzáldozatot az Úrnak hét napon át. a hetedik napon szent összejövetel van: ne végezz szolgai munkát azon. (23Móz 5:8-XNUMX)

Szólj Izrael fiaihoz, és mondd meg nekik: Mikor bementek arra a földre, amelyet nektek adok, és learatjátok annak termését, akkor vigyetek aratásotok zsengéjéből egy kévét a papnak. Ő pedig lengesse meg a kévét az ÚR előtt, hogy kedves legyen nektek; szombat utáni napon lengesse meg a pap.23Mózes 10,11:XNUMX)

A zsidó számítások szerint Jézus a megjövendölt három napot töltött a sírban: egy kis részt pénteken napnyugta előtt (Nissan első napja, 14-én), a teljes szombatot (második nap, nissan 15-én) és a szombat napnyugtától vasárnap reggelig tartó éjszakát (harmadik nap, nissan 16-a). Az első zsenge feláldozásának, egy meghatározott gabonafajta lengetésének a szertartási törvény szerint a „szombat” másnapján kellett megtörténnie.

Nos, a húsvét csak bizonyos években esik péntekre, amikor a szertartásos sabbat (Nissan 15) egy igazi hetednapi szombatra esik. Jézus keresztre feszítésének évében pontosan ez volt a helyzet.

Ezt tudjuk a János 19:31-ből:

A zsidók tehát, mivel az volt az előkészület, hogy a testek ne maradjanak a kereszten szombaton,mert az a szombat nagy nap volt,) könyörgött Pilátusnak, hogy törjék el a lábukat, és vigyék el őket.

Az a szakértői vélemény, amely nagy valószínűséggel teljesen helytálló, az, hogy az úgynevezett „magasszombat” vagy „nagy szombat” létezett valahányszor egy szertartásos szombat egy igazi hetednapi szombatra esett. Természetesen keresztény körökben ismét vita folyik, hiszen nyilván meg kell kérdőjelezni mindent, ami a Bibliában egyszerű formában megfogalmazódik. De az biztos, hogy itt a Bibliában ennek a szombatnak egy egészen különleges tulajdonsága van megemlítve, ami sehol máshol nem található meg a Bibliában. Ha be tudnánk bizonyítani, hogy Jézus valóban meghalt Kr. u. 31-ben, egy pénteken, akkor ez a bizonyíték arra is, hogy a „magas szombat” azt jelenti, hogy egy szertartásos szombat egybeesik a hetedik napi szombattal. Ez nagyon fontos lesz a sorozat harmadik részében.

Ha rájönnénk, hogy lehetetlen, hogy Jézus egy pénteki napon halt meg Kr. u. 31-ben, ez lenne az adventizmus legrosszabb forgatókönyve. A kérdés akkor nekünk, adventistáknak „élet vagy halál” lenne!

Ezért itt az ideje, hogy a fent említett öt módszerrel kiszámítsuk a Kr. u. 31. évet, hogy megnézzük, a Nissan 14 húsvétja talán Kr. u. 31. péntekére eshetett-e...

Az Ellenőrzés

Az első négy módszerrel történő számításhoz ismernünk kell a dátumot tavaszi napéjegyenlőség. Vöröseltolódás megadja a választ: Kr.u. 23. március 31, 6:24 óra, jeruzsálemi idő.

Most meg kell keresnünk a csillagászati ​​újhold előtt a tavaszi napéjegyenlőség. Redshift azt mondja: Kr.u. 12. március 31, 0:23 óra.

És az csillagászati ​​újhold után a tavaszi napéjegyenlőség: Kr.u. 10. április 31, 13:37 óra.

Az csillagászati ​​újhold legközelebb a tavaszi napéjegyenlőségig ez az 12. március (11 nap eltérés). Az április 10-i csillagászati ​​újhold távolsága 18 nap.

Szerint módszer 1, az évet a csillagászati ​​újholddal kezdi, vagyis legközelebb a tavaszi napéjegyenlőségre esett volna a húsvét Kr.u. 25. március 31. Nézzünk gyorsan fel a hétköznapi számológép a hét melyik napja volt: vasárnap. Sajnos nem péntek.

Szerint módszer 2, az évet a csillagászati ​​újholddal kezdi, vagyis után a tavaszi napéjegyenlőség vagy egybeesik vele (április 10.), akkor a húsvét esett volna Kr.u. 23. április 31. Nézzünk ismét gyorsan fel a hétköznapi számológép a hét melyik napja volt: hétfő. Sajnos ez sem péntek volt.

Minden módszer 3, kezdjük az évet a tavaszi napéjegyenlőséghez legközelebb eső FC holddal, először az „Accurate Times”-t kell használnunk. Ha szeretné ellenőrizni az eredményeket, ismételje meg pontosan azokat a lépéseket, amelyeket az 1844-es példán bemutattam. Csak adja meg dátumként a 12. év március 31-ét. A folyamat lerövidítése érdekében csak a március 12-i láthatósági térképet és a „teljesítés napját” mutatom meg.

Március 12-i első naplemente:

Az Izraelt borító terület kék színű, és optikai műszerekre lett volna szükség ennek az FC holdnak a felfedezéséhez. Ezek az eszközök nem léteztek Kr. u. 31-ben. Kizárva!

Most március 13-án, i.sz. 31-én:

Zöld! Ez a naplemente az FC holdjával, amit keresünk. A program azt mondja, hogy ez kedd este volt... Tehát a Nissan 1. napja Kr. u. 14. március 31-e, szerda lett volna. Gyorsan adjunk hozzá 13 napot a dátumkalkulátorhoz, és elérkezünk a Nissan 14-hez: 27. március 31., kedd. Megint nem péntek!

De még van két lehetőségünk!

Nézzük meg módszer 4. E módszer szerint az év eleje (Nissan 1.) a tavaszi napéjegyenlőséget követő vagy azzal egybeeső FC holdra esik. Az Accurate Times-ban ezért a csillagászati ​​újhold dátumát, i.sz. 10. április 31-ét kell használnunk, hogy megtaláljuk az FC holdat.

Nem, lehetetlen. Nézzük a minap:

Igen, Izrael zöld! 11. április 31-én, szerdán. Tehát a Nissan 1 i.sz. 12. április 31-én, csütörtökön lesz. És húsvét? Szerda, Kr.u. 25. április 31. Megint nem péntek, és most szoros lesz a szorítás!

Ha megvizsgáljuk módszer 5 most és kövesse a karaiták szabályait a saját weboldalukon, az abibot először márciusban ellenőrzik. Ha márciusban találták volna meg, akkor a húsvét az FC márciusi holdja után történt volna, és ezt a dátumot már kiszámoltuk: 27. március 31., kedd.

És ha azt feltételezzük, hogy márciusban nem találták meg az abibot, akkor automatikusan eljutunk a következő FC-holdhoz áprilisban. Már kiszámoltuk ezt a húsvétot is: 25. április 31., szerda.

Öt különböző módszer, és egyik húsvét sem esik péntekre. Milyen szégyen!

Vége most az adventizmusnak, ahogy „Jeruza” buzgón hangoztatja?

Hallgassunk néhány magányos hangot magunk között, akik megpróbálnak megvédeni minket ettől a látszólag végzetes támadástól...

Szánalmas magyarázkodási kísérletek

On Youtube, láthatjuk és hallhatjuk Michael Kunz adventista lelkipásztor kedves prédikációját, amely az erre a dilemmára adott adventista válaszok „végső” pontja. Először nagy örömmel hallottam ezt a prédikációt, de aztán észrevettem valami zavaró dolgot.

Michael Kunz alapvetően ugyanazokat a tényeket magyarázza el, amelyeket már elmondtam neked. Elmondja nekünk, hogy szörnyű támadás folyik az adventizmus ellen, mert pénteken nem tudnánk megoldani az i.sz. 31 problémát. Szomorúan jegyezte meg, hogy évtizedek óta lelkipásztor, és még ő is megrendült hite alapjaiig. Az elején azt kérte, hogy senki ne hagyja el a termet, mert először meg kellett mutatnia, hogy tényleg olyan rossz az adventizmus, de rövid prédikációja végén – ami még fél óráig sem tart – mindenkinek megmutatja a megoldást erre a problémára. Annyira hangsúlyozta, hogy senki ne hagyja el a konferenciát prédikációja vége előtt, mert ellenkező esetben valószínűleg soha nem térne vissza az adventizmusba, hiányzik a probléma megoldása.

Annak ellenére, hogy itt a vidéken rendkívül lassú internetkapcsolatom van, lélegzetvisszafojtva és nagy feszültséggel néztem az egész prédikációt – amely folyamatosan érkezett, és több mint két órán keresztül erősen megszakadt. Azt akartam tudni, mi a megoldás erre a megoldhatatlannak tűnő problémára...

Láttam, hogy a prédikáció időszámlálója elérte az utolsó három percet... És még mindig arról beszélt, milyen rossz minden. De aztán végre megjött! A megoldás pedig olyan egyszerű volt. Mindannyian túl vakok vagyunk...

A beszéd lényegét a következőképpen mondta Michael Kunz lelkipásztor 13. február 2010-i prédikációjában:

Valójában nem az a probléma, hogy csillagászati ​​szempontból valóban péntekre esett-e a húsvét! Az igazi kérdés az, hogy péntekre eshetett-e, emberi szemszögből, és minden olyan hiba figyelembevételével, ami akkoriban Kr. u. 31-ben lehetséges lett volna az új félhold megfigyelésével.

Az egész világ úgy gondolja, hogy a húsvét április 25-re, szerdára esett volna, mivel ez volt az egyetlen csillagászatilag helyes és az akkori zsidó naptár szabályainak megfelelő dátum [feltehetően I. Hillel, újhold a tavaszi napéjegyenlőség után]. De az akkori zsidók őrséget öltöttek, hogy felfedezzék az első kis félholdot...

Szóval, mi van, ha az őrök nem fedezik fel a legelső félhold napnyugtakor, szerdán, április 11-én, i.sz. 31-én? Akkor a Nissan 1-je egy napot késett volna. Ha pedig még tovább tart a rossz időjárás, akkor akár még egy napot is késhetett volna. Emberi szemmel nézve nem zárható ki az akkori kétnapos hiba csillagászati ​​számítási programok és számítógépek nélkül.

Menj haza most nyugodtan! Az adventizmus nem halt meg, mert lehetséges volt, hogy a húsvét péntekre kell esni emberi mulasztás miatt.

Ennyit ennek a bizonyára kellemes lelkésznek a jó szándékú próbálkozásáról, hogy megmagyarázza. Eleinte azt hittem, hogy ez valami új dolog, amit ő maga fedezett fel a téma intenzív tanulmányozása során. Később azonban észrevettem, hogy valóban csak azt ismételte meg, amit már régen megírtak adventista bibliakommentárunkban.

A Hetednapi Adventista Bibliakommentár 252. kötetének 5. oldalán a cím alatt olvashatunk. “A pénteki keresztre feszítés lehetséges évei”:

b. A hónap, amely három nappal és körülbelül négy órával az áprilisi újhold után kezdődik, Kr.u. 31-én (körülbelül április 14-én), ha valamivel hosszabb, de lehetséges időközzel számolunk csillagászati ​​újhold után (a 14. április 27. péntek).

Vagyis pontosan ezt magyarázta el nekünk Michael Kunz lelkipásztor. Csak egy kicsit kell „csalni”, és tökéletesen illik. Tegyük fel, hogy az őrök az első napon részegek voltak, a második napon pedig rossz idő volt, és a problémát megszüntettük.

Senki sem vádolhatja azonban tudósainkat azzal, hogy mi, adventisták soha nem néztük át a naptárat. Bibliakommentárunkban sok nagy, kis betűkkel nyomtatott oldalon (251-266. o.) olvashatunk ennek a problémakörnek az aprólékos elemzéséről, és ez az első pofon „Jerushának”, aki bár támadja az adventizmust, nem tud semmit alapvető írásainkról és nyilatkozatainkról. De bevallom, hogy korábban még én sem hallottam erről a problémáról egyetlen lelkésztől vagy véntől sem, ezért nem tudtam, hogy az adventizmus kezdete óta nagyon jól ismerjük a „31-es év ügyét”, és elégedettek vagyunk egy „emberi mulasztás miatti” megoldással.

Ha elolvassa Bibliakommentárunkat, és még a függelékben is talál az 1950-es években csillagászati ​​intézményektől származó leveleket ebben a témában, megtörténhet, hogy oly sok, meglehetősen nehezen emészthető olvasmány után egyszer csak lecsukja a kommentárt, és azt mondja: „Nos, ezek mind szakértők. Ők biztosan tudják, mi a helyes!” Ezután lekapcsolja az éjjeli lámpát, és megpróbálja pihenni az agyát alvás közben. Őszintén szólva hajlamos voltam pontosan így reagálni....

De aztán a Szentlélek már nem hagyott nyugodni. Belső küzdelem zajlott le bennem, és ez újra és újra elvezetett a Getszemáni kerthez, illetve Ellen G. White bevezető szavaihoz a „Korok vágya” című művében a „Gecsemáné” fejezetben:

Tanítványai társaságában a Szabadító lassan elindult a Getszemáne kertjébe. A húsvéti hold, széles és Tele , felhőtlen égből ragyogott. A zarándoksátrak városa csendbe zárt.

Láttad már a Holdat két nappal a telihold után? Neked még mindig teliholdnak tűnt? Kérem, nézze meg ezt a következő hónapban, vagy szerezze be magának ezt a „Vöröseltolódás” programot, amely akár az i.sz. 31. év „teliholdját” is szimulálja április 27-én, pénteken.

Nem, könnyű megkülönböztetni, és jól látható, hogy ez már nem telihold! És most jön a probléma: Ellen G. White mindig is azt mondta, hogy látomásban mutatták meg neki ezeket a döntő jeleneteket. Ő látta telihold a Gecsemáné kertjében, ott Jézussal és tanítványaival!

Tehát, ha megengedjük az emberi tévedést az újhold észlelésekor, és így eltekintünk a csillagászati ​​számításoktól, akkor Ellen G. White-ot automatikusan hazuggá tesszük, mert Kr.u. 27. április 31-én biztosan nem volt telihold látható Gecsemánéban.

És ha mi magunk teszünk Ellen G. White-ot hamis prófétává, akkor az adventizmus még inkább véget ért.

Egy másik probléma. Ha ilyen nagy hibákat engedünk meg az FC holdak számításánál, akkor tulajdonképpen tartózkodhatunk az ünnepeken alapuló prófécia tanulmányozásától, mert minden az FC holdjain múlik. Ha ez lenne a megoldás, kedves testvéreim, akkor Urunkat nem feszítették keresztre Kr.u. 31-ben a csillagászati ​​szabályok szerint, amelyeket Ő maga állított fel Teremtőként. Akkor Jézusnak nem az volt a célja, hogy egy prófétailag és csillagászatilag megjósolható hetednapi szombaton a sírban nyugodjon. Ekkor nem található a csillagászat és a prófécia közötti összefüggés, sem a Bibliában szereplő sok holdszombat lehetséges valódi magyarázata. Akkor Krisztus csak előre tudta, hogy az őrök részegek lesznek Kr.u. 31-ben, és semmi köze az ünnepek dátumának csillagászati ​​meghatározásához. Akkor azt is elfelejthetjük, hogy a következő bibliai igevers bármilyen utalást tartalmaz a nap és a hold prófétai jelentőségére:

És monda Isten: Legyenek fények az égboltozaton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától; és legyenek jelek és évszakok, és napokig, évekig:(1Mózes 14:XNUMX)

Valószínűleg ez a fajta gondolkodásmód volt az oka annak, hogy közösségünk fennállása óta eltelt 166 év alatt senki sem kezdett igazán töprengeni a problémán, imádkozni érte, és végre megtalálni az igazi, szép és harmonikus megoldást.

Szörnyű dilemmában vagyunk, testvérek! Eddig csak azt tudjuk, hogy i.sz. 27. április 31-e, péntek csillagászatilag téves, és hogy ezen a rossz pénteken nem sütött telihold a Getszemániban, ahogy Ellen G. White állítja. Ki tud kisegíteni minket ebből a bajból?

A Hold-szombattartók megoldása

Ebben a szörnyű órában a Hold szombattartói, akiket a Grace Amadon Gyűjtemény révén évek óta képeznek erre a problémára, felajánlják magukat az adventizmus megmentőinek, és kinyújtják a kezüket, hogy kirángassanak minket az „idő gyors homokjából”. Aki nem ismeri a Grace Amadon Gyűjteményt, annak tudnia kell, hogy ez egy hatalmas tanulmánygyűjtemény, amelyet az 1930-as évek elején mutattak be Generál Konferenciánknak. Grace Amadon egyik úttörőnk lánya volt, és évtizedekig tanulmányozta a bibliai naptárt, és arra a (téves) következtetésre jutott, hogy az igazi hetednapi szombat a félholdtól függ. A Generál Konferencia, nevezetesen a Bibliakutató Intézet soha nem erősítette meg, hogy ez igaz, de nem is vizsgálta az ünnepek valódi jelentését, amelyek valóban az FC holdjaitól függenek. Ez a hanyagság az oka, hogy ezek a tanulmányok ma ismét előkerülnek, és folyamatban vannak, hogy sok tagunkat eltérítsék attól, hogy szombaton tartsák a hetedik napi szombatot. Az egész adventista egyházat erre az új rendszerre akarják „áttéríteni”. „Nagy naptári reformnak” vagy „nagy szombati reformnak” hívják.

A Hold-szombattartók megoldása a Kr.u. 31 problémájára olyan egyszerű, mint amennyire feltűnő…

Mint korábban említettük, a legtöbben a zsidókhoz hasonlóan megkeresik az első félholdat (más kritériumokkal, de ez nem zavarhat minket), és ezzel kezdi meg a szombatszámláló módszerét. A holdhónap első napja az első szombat! Egyes csoportok azonban a csillagászati ​​újholdat szombatnak tartják, amely egy-három napig tarthat. Tehát, ha az új holdszombat három napig tart, sok mindent kell előre főzni holdszombattartóként. Ezután folytatják a számolást az első szombattól kezdve, és ezt követően hét naponként megtartják a szombatjukat. Ily módon egy adott hónapban 7 napos időközönként megtartják a szombatokat, de a hét napja az FC holdtól (vagy csillagászati ​​újholdtól) függően változik, mert minden új hónap kezdete szerint más hétköznapokra esik. Azt állítják, hogy megtalálták az igazi bibliai szombatot, és ők az egyetlen igaz és valódi hetednapi adventisták.

Ezért azt állítják, hogy Jézus „szombaton” a sírban pihent, függetlenül attól, hogy melyik hétköznapon halt meg. A kovásztalan kenyér ünnepének első napja, amely mindig a húsvétot követi, szertartásos pihenőnap (héberül „sabbat”) a 23Móz 7:25 szerint, és mindig a holdbéli „hetednapi szombatra” esik. Így a típus és az antitípus tökéletesen teljesült volna, még akkor is, ha Jézus i.sz. 31. április 15-én, szerdán halt volna meg, mert számukra a csütörtök a „hetednapi szombat”, a Nissan XNUMX. napja lett volna.

Számukra minden ünnep, amelyet az isteni szabályok így írnak le: „[ma] legyen szent összejöveteletek, ne végezzetek azon szolgai munkát” automatikusan szombat. És mivel a húsvét utáni napot mindenesetre szombatnak nyilvánították, teljesen mindegy, hogy a hét melyik napjára esik.

Hú, nagyon köszönöm, kedves holdszombattartók! Most megmentetted az adventizmust, és újra nyugodtan alhatunk. Mostantól mindannyian az „Accurate Times” programot használjuk, és figyeljük a naplemente eget, hátha látható a kis félhold. És akkor elmondjuk a munkaadóinknak, hogy minden hónapban más-más hétköznapokon maradunk otthon, aminek biztosan nagyon örülni fognak.

Nem, barátaim, ez nem ilyen egyszerű! Valójában az ünnepi szombatok nagyon bonyolult ritmusúak, és nem mindegyikben van pontosan hét napos a szünet. A tavaszi ünnepeken is azt a szabályt találjuk, hogy a kovásztalan kenyér ünnepének első napja után hét napot kell számolni a pünkösd előtti napra, és ezen hetedik napok mindegyike szertartásos szombat is. Ez a számozás három teljes hónapot fed le, de a második hónapban a „hetednapi szombatok” már kilógnának ettől az isteni rendtől. Egy másik probléma az Ön számára, hogy a Nissan 16-ot, az első gyümölcsök napját, egy nappal a kovásztalan kenyér ünnepének első napja után, szintén szombatnak nyilvánították. Mi ennek az egésznek az értelme? Pontosan ez: egyikőtök sem tudja pontosan elmagyarázni.

Ó, szinte megjövendölhetem, hogy azok a holdszombat-tartók közületek, akik szívesebben használják a csillagászati ​​újholdakat, most azzal érvelnek, hogy ez magyarázza a három egymást követő nap szombat (pészach, a kovásztalan kenyér ünnepe, elsőhold ünnepe) fent említett eltéréseit, mert az újhold három napig tarthat. Nem, nem lehet, mert a páska ünnepe mindig a Nissan 14-en van, ami mindig teliholdra esik, és nem újholdra. Felejtsd el! Magyarázataid nem mentik meg az adventizmust, hanem még mélyebb bajba viszik.

Az ünnepekkel kapcsolatban csak annyit tudtok megmagyarázni, hogy Jézus az Ön elmélete szerint bármelyik évben, bármely tavaszi hónapban, bármelyik hétköznap meghalhatott volna, és a szertartásos szombaton automatikusan megpihent volna a sírban. De ez nem menti meg az adventizmust, mert világosan tanítjuk, hogy Jézus meghalt a Péntek.

Nem tudod prófétailag megmagyarázni, hogyan kell a tavaszi ünnepek többi szombatját beteljesíteni. Számodra minden szertartásos szombat automatikusan beteljesedés. Felszámolod az igazi hetednapi szombatot, és a szertartásos szombatot a saját beteljesedésének nyilvánítod. Tehát minden egy adott időpontban és minden egyes évben teljesül. Ez tiszta hülyeség, és semmi jelentősége!

Amit látszólagos támogatásként kínálsz, az az adventizmus teljes pusztulásához vezet, mert elfordítasz minket attól, hogy megtartsuk az igazi teremtési szombatot, és vétkezzünk. Így mindannyian elpusztulnánk, és Sátán elérte volna célját.

A választás

Ezért a következő lehetőségek közül választhatunk:

1. Elismerjük, hogy tévedtünk pénteken, és Jézust nem pénteken feszítették keresztre. Tehát bebizonyítanánk, hogy „Jeruzsának” igaza van.
2. Elfogadjuk a Bibliakommentár megoldást, és kijelentjük, hogy Jézust pénteken feszítették keresztre „emberi tévedésből”. Ez azonban azt jelenti, hogy Ellen G. White-ot a telihold félrevezette, és nem Isten igazi hírnöke.
3. Elfogadjuk a holdszombat-tartók megoldását, és elfelejtjük a szombati szombatot, és mostantól minden hónapban más hétköznapokon kezdjük megtartani szombatjainkat, a holdsarló szerint.

Melyik opciót részesíti előnyben? Ezek mind az általunk ismert adventizmus végéhez vezetnek.

Vagy most szeretnéd látni a valódi megoldást?

Ebben az esetben kérjük, olvassa el a következő címen Telihold Gecsemánéban – II. rész.